Felhő leszól
Ti ott, alant,
hiába futtok partalant,
az Úr vagyok, ki játszadozva
Küldök vihart, és ti, sorba
feküsztök el, porba omolva...
A Fa felel- elhajlok én,
tudom, az Úr vagy,
s vagy kőkemény,
de lásd, a törzsem
recsegve bár,
elhajlik tőled, s te
messze jársz...
A Ház csak néz, és nem felel,
ablakán bámul, csudára lel,
míg vívják a harcuk,
ő ablakot tár
őrzi a titkát,
s hittel kivár...
(larongit verse)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése